A festményen a befalazott ablak már önmagában is baljós. A mellette vadul burjánzó növényzet- és a vakolat elvizesedése jelzik, hogy a ház már elhagyatott.

Az ingatlanban gyerekkoromban egy öreg úr élt, ő falazta be az ablakait a háznak. Néhány év múlva kirabolták és meggyilkolták. A férfi, aki megölte ugyanabba az általános iskolába járt, amelyikbe én is. Nem olyan rég, jelent meg a hírekben, hogy egy korábban börtönre ítélt férfi újra meggyilkolt valakit. A cikk kitért rá, hogy az elkövető ugyanaz a személy volt, aki korábban a befalazott ablakú háznál is.

A festmény elkészítését egyrészt a befalazott ablak által keltett negatív asszociációk inspirálták, ami a kép értelmezésében önmagában is megállhatja a helyét. Ugyanakkor a tények és események ismeretében a kép többletjelentéssel bír. Fontosnak tartom társítani a képhez tartozó tragédiát, valamint, hogy feltehessem az ezzel felvetődő kérdéseket is: hol van a társadalom felelőssége, és hol az egyéné, hol avatkozhat bele a társadalmi közösség, az iskolai nevelés egy hasonló tragédia megelőzésébe, egyáltalán képes-e rá, feladata lehet-e.

Befalazott ablak, olaj, vászon, 100 × 140 cm, 2022.