2024 nyara egy igen termékeny időszak volt számomra s ennek következtében változás állt be a műtermi munkáimban. A korábbi “szürkés” színvilágot felváltotta egy nyersebb, expresszívebb, színesebb megfogalmazás, melynek során a célom az “önazonos festés” elérése volt. Azt kérdeztem magamtól, hol vagyok én a matériában? hogyan festek én? hogy tudom önmagam kifejezni általa? Egy olyan technikai megfogalmazást kerestem, ami közelebb van a belső énemhez.

Témában kiélesedett (hisz egész a kezdetektől jelen volt) a női test, ami szintén az önazonosság, önmegfigyelés, önreflexió, saját identitásom, helyem, szerepem, test és lélek pszichés határainak kérdéseivel kapcsolódik össze a munkáimban. Valahogy, mint egy lírai én-ként jelenik meg, kvázi önmagam kérdéseivel foglalkozva s általuk tágabb értelemben a nőkérdésekkel, női identitással, női létkérdésekkel is foglalkoznak.