Festményeimről 2020.

Art 2021-01-04

HU

Munkáimban a körülöttem lévő vizuális környezetet dolgozom fel. Van hogy konkrétan megfogalmazható történetekről van szó, máskor benyomások, érzetek vagy asszociációk, amikkel foglalkozom valamint fontos számomra a lélaktani megközelítés. Sokszor a vizuális vagy az értelmezésbeli paradoxonnak is teret engedek, ezek mögött mindig valamilyen mélyebb tartalomra utalok.

Kórházas munkáimban (2020-2021) kórházi környezetből kiragadva portrészerűen, egy-egy tárgyra fókuszálva készítettem a kompozíciókat. Ha nem lenne a címben, lehet, hogy nem is tudnánk, hogy kórházi “látleletek”. A festmények a falakon lógó művirágok, képek, és nyomtatott híres festménymásolatok fotói alapján készültek. A festménymásolatokon látszik, hogy régiek, megfakult reprodukciók. A kórházi falakon egy határozott sötét vonal választja el vízszintesen a diszperzit és az ipari olajfestékkel festett falat, ami legtöbbünkben a ‘80-90-es évek hangulatát kelti. Ugyan az elmúlt időszakban többet kellett kórházakban töltenem, mint arra számítottam, ezek a képek nem mesélik el közvetlenül az én kórházi történeteimet. A kórház hangulatát szerettem volna megidézni és ezzel együtt olyan fogalmakat, mint hogy baj van, valami nincs rendben, betegség, …

A két aktképen egy-egy meztelen nő látható háttal a nézőnek. A Fürdőző című képen a háttal ülő félmeztelen nőalak a szürke függöny és egy üres rózsaszín műanyag lavór mellett helyezkedik el.

Fürdőző című képen a háttal ülő félmeztelen nőalak a szürke függöny és egy üres rózsaszín műanyag lavór mellett helyezkedik el. A lavór a mosdás, fürdőzés motívumára utal, ami gyakori téma a képzőművészetben, a mosdás a bűneinktől való megtisztulás motívuma is. Transzcendens értelemben a betegség, a kiszolgáltatottság, a bűn és bűnhődés és a női lét kérdéseit feszegetem.

A másik meztelen figurát ábrázoló festmény az Öntözés címet viseli. Szintén egy meztelen női alak a nézőnek újfent háttal, átlós kompozícióban. Hasonlóan majdnem meztelen. A földön ülve egyenes lábbal egy kötött testtartást vesz fel. Az alak mellett falak, függöny, parketta és egy szobanövény tagolja a kompozíciót. A címre utalva utóbbiban megtaláljuk az Öntözés tárgyát. Az öntözés cselekedete lehetne locsolás, növekvésként pozitív tartalmú is, ugyanakkor itt inkább van szó a kiöntés, leöntés negatív fogalomkörével.

A Harapós kutya című munkámban egy kiegyensúlyozott kompozícióban látunk egy ablakot, egy kutyatálat és egy nézővel farkasszemet néző kutyát. A kompozíció a kutyával első látásra nem üzen többet önmagánál, viszont a cím utal a veszélyre. A festmény egy fotó alapján készült, a képen valóban egy harapós kutya van, aki már nincs köztünk. A kutya láncra van kötve, ezzel ellentétben áll az ablak, ami nagyon sokszor utal a szabadságra. Sokunknak juthatnak eszébe történetek gyerekkorunkból, vagy jelen környezetünkből harapós, kapós kutyákról, felvetve a felelősségvállalás kérdését is. Fontosnak tartom, hogy a kutya nézése a képen már-már emberi, bizonyos értelemben az ember állati megfogalmazása is lehet, s ez esetben a nárcisztikus lény megtestesítője.


Ez a néhány kép, amit itt pár sorban kiemeltem, megmutatja, hogy mi az ami érdekel, hogyan értelmezem a munkáimat. Látható, hogy a címadás fontos számomra, esetenként átírja, felborítja az értelmezést. Fontosak számomra a történetek, a jelentéstartalmak és a benyomások. Néhány kép azt az érzetet kelti, mintha egy nagyobb egész része lenne, így megjelenik egyfajta montázsszerűség, valamint emiatt ha egy-egy kép egymás mellé kerül új értelmezést is kaphat. Nagyobb teret engedek a véletlenszerűségnek és annak, hogy a velem nap mint nap szembe kerülő vizuális képeket nyitottan értelmezzem, szabadon asszociáljak vagy éppen társítsam azokat egy történethez. Nem csak a saját személyes tapasztalataimból merítek, hanem hatnak rám mások történetei is. A kérdéseim nem változtak, de nyitottabb eszközökkel keresem rájuk a választ.