EN/
In my painting practice, I explore the inherent tension between the traditions of figurative representation and abstract, scribble-like gestures. My series titled Stations of Inner Spaces maps the progressive stages of an interior journey into the layers of the subconscious, where personal associations, collective symbols, female experiences, and lived vulnerability inevitably collide.
The somber, grey-toned painterly universe that forms the foundation of these works establishes a mental zone in which recurring motifs flash forward to signify traumatic or unresolved psychological conflicts. The series is divided into two major structural units: the compositions of Conscious-Unconscious Spaces introduce everyday and cultural objects—such as the washbasin, symbolizing the private sphere and domestic female labor, or the sculptural bust evoking the metaphysical world of Giorgio de Chirico—which exert a hypnotic, confrontational force under the piercing glare of an interrogative spotlight.
The paired works in Encounters represent attempts to confront the inner child and the vulnerable self. The exposure of the nude or semi-nude female figures carries profound reflections on feminist art practice. The internal tension of the compositions derives precisely from failed interactions: the encounter between the figures and the menacing, instinctual black-and-magenta masses often remains unfulfilled; the body turns away, leaving the presence of the unconscious within a psychological blind spot. Through these paintings, I render visible these fleeting spiritual thresholds—the fragile moments suspended between profound anxiety and sudden realization.
HU/
Festészeti gyakorlatomban a figuratív ábrázolás tradíciói és az absztrakt, firkaszerű gesztusok közötti feszültséget kutatom. A belső terek stációi című sorozatom a tudatalatti rétegeibe tett belső utazás stádiumait térképezi fel, ahol a személyes asszociációk, a kollektív szimbólumok, valamint a női tapasztalatok és a megélt sebezhetőség elkerülhetetlenül egymásnak feszülnek.
A munkák alapját adó szürkés, mély tónusú képi világ egy olyan mentális zónát teremt, amelyben a felvillanó motívumok traumatikus vagy feszült belső problémák jelenlétére utalnak. A sorozat két nagy egységre bomlik: a Tudatos-tudattalan terek kompozíciói olyan mindennapi vagy kulturális tárgyakat – mint a privát szférát és a női munkát szimbolizáló lavórt vagy a Giorgio De Chirico világát megidéző szobortorzót – emelnek be, amelyek a vallatófény éles reflexiójában hipnotikus, szembesítő erővel hatnak.
A Találkozások képpárjai a belső gyermekkel, a sérülékeny énnel való szembenézés kísérletei. A meztelen vagy félmeztelen női alakok kiszolgáltatottsága a nőművészet reflexióit hordozza. A kompozíciók belső feszültségét a meg nem történt interakciók adják: a figurák és a fenyegető, ösztönös fekete-magenta foltok találkozása sokszor elmarad, a test elfordul, és a tudattalan jelenléte vakfoltban marad. Képeimmel ezeket a bevillanó lelki állapotokat, a szorongás és a felismerés közötti törékeny pillanatokat teszem láthatóvá.
